Az én házamban voltunk és az esti bulimra készülődtünk.Ma van a huszonharmadik szülinapom estéje...
-Vigyed.-Bólintottam, majd tovább turkáltam a cipőim között...Végül nagy örömömre megtaláltam azt, amelyiket kerestem.
-Te mit veszel fel?-Térdelt le mellém Amanda.
-A kék miniruhámat, a fekete bőr blézer, ez a cipő.-Mutattam az előttem heverő Jimmy Choo darabra.
-Majd segítek megcsinálni a hajad.-Állt fel mosolyogva.
-Oké, megköszönném...-Bólogattam, majd a nővérem kiment a szobából, én meg pakolászni kezdtem.
***
Este hét van és én most másztam ki a zuhany alól.A sminkemet megcsinálva megszárítottam a hajam, fogat mostam és mentem felöltözni.
Egy kék miniruhát, fekete blézert és magassarkút vettem fel.
Végül egy nyaklánc és egy karkötő, majd szóltam Amandának, hogy csinálja meg a hajam...
Egy óra múlva mind a ketten készen voltunk...
És lementünk az érkezők elé...Indulhat a buli!!!
-Sziasztok!-Nyitottam ki az ajtót, mire Sharon a nyakamba vetette magát.
-Boldog Szülinapot!!!-Sikította, majd megengedte, hogy Toddy és Zane is megöleljen.
Bejöttek...
-Ezt tőlem, nagyon-nagyon sok szeretettel!-Adta át a barátnőm, Shar az ajándékát.
-Köszönöm, Sharon...-Öleltem meg, majd puszi és nekiláttam kibontani a kis csomagot...Egy karkötő volt benne.Nagyon tetszett, szép volt...
És ekkor jött Todd...Egy csokor virág és egy kicsi táska volt nála.
-Ezt pedig tőlem!-Mosolygott, majd átnyújtotta.
-Köszi, Toddy...-Mosolyogtam vissza, majd puszi és jött a kibontás...
A virágot az asztalra tettem, majd a kis ajándékos táskába nyúlva kihúztam a felsőt...Nagyon szép volt és nem tudom honnan-valószínűleg Amandától, vagy Sharontól-szerezte meg a méretemet...-Nagyon szép, tetszik!-Bólogattam mosolyogva.
Jött Zane...
-Hát...Ezt tőlem kapod...-Nyújtotta át a rózsa-csokrot, majd az ő ajándék táskáját.
-Köszönöm, Zane...-Mosolyogtam rá, majd puszit váltottunk, a gyönyörű virágot letettem a másik csokor mellé és kivettem az ajándékomat az ajándék szatyorból...
Ebben egy felső és egy Tommy Hilfiger rövidnadrág volt...Már rég óta ezt a nadrágot kerestem, de sehol nem találtam meg...
-Te jó ég!Ezt a rövid nacit már azóta kerestem mindenhol, amióta kiadták a kollekciót!-Nevettem fel, majd ismét megöleltem Zane-t.-Köszi!
-Hát...Szívesen.-Vont vállat.-Ezt megláttam és te jutottál róla eszembe...Ez volt az utolsó és...Szerencsémre pont a te méreted.
-Köszi!-Ismételtem meg, majd odatettem a többi ajándék mellé...
-Nos...Most az én ajándékom jön, húgi...-Állt fel Mandy a bárszékről, majd rám mosolygott.-Ő lent van a garázsban.És máris hozom...Ti maradjatok itt!-Mondta, majd elment...
-Még nekem sem akarta megmondani, hogy mit kapsz...-Rázta meg a fejét rosszallóan Sharon.
-Nálunk ezt hívják meglepetésnek.-Bólogatott Todd.-Senki nem tud róla.
Ekkor csukódott egy ajtó, gondolom a garázs és a ház közötti ajtó...
És ekkor jelent meg Amanda egy nagy dobozzal a karjában.
Óvatosan letette a földre és a doboz megmozdult...Meglepetten néztem a nővéremre, aki csak mosolyogva bólintott...
Odaléptem a dobozhoz, leguggoltam és óvatosan kibontottam a masnit...A selyem szalag könnyedén hullott le és már csak a papír maradt, ami a csomagolás volt...
Letéptem a citromsárga csomagolást...
Egy nagy kartondoboz volt...
Felhajtottam a tetejét és...
Egy fekete labrador kölyök mászott fel a doboz falára, ugatott, morgott...
-Te jó ég!Istenem de édes...-Vettem ki a dobozból a kis szörnyeteget.-Hát szia!-Emeltem fel, majd letettem a földre.
-Ő Dido...A menhelyről fogadtam örökbe.Az anyukája elpusztult.És még volt két testvére, de őket elvitték.Szegénykém ott kuksolt egyedül a kennelben...-Mondta Mandy.-Gondoltam...Te nagyszerű gazdija leszel.
-Igen!-Bólintottam, majd megöleltem Amandát.-Köszi, tesó!-Mosolyogtam rá.
-Megmerészeltem, hogy vettem neki kutyaeledelt, pont kölyökkutyáknak, kis kosarat és tálkákat.Plusz pórázt és nyakörvet, amire rágravíroztattam a nevét, a házszámod és a telefonszámod, ha elkóborolna...-Mondta a nővérem.
Sharon és Todd eszeveszett játékba kezdtek Dido-val, Zane pedig minket bámult...Vagyis...Engem...
Majd Mandy elővette az italokat és "elegánsan" elkezdtük azt a folyamatot, aminek a végén én tuti, hogy leiszom magam a sárgaföldig...
